A nyáron fordulat állhat be az orosz-ukrán háborúban: ha már a Krímet veszélyeztetné az akkorra várt ukrán előrenyomulás, Oroszországban akár a hadiállapotot is elrendelhetik – vázol egy korántsem képtelen forgatókönyvet a harcok várható alakulásáról Rácz András Oroszország-szakértő a Della új adásában. Az egy – de valójában kilenc – éve tartó háború ezzel új fejezethez érne, minden orosz erőforrást a katonai műveleteknek rendelhetnek alá. Vélhetően ez sem lenne azonban elég a háború gyors lezárásához, ugyanakkor évtizedekre visszavetné az orosz gazdaságot; ezért is hezitálhat Vlagyimir Putyin a tömegpusztító fegyverek bevetésének lehetőségét is közelebb hozó döntés meghozatalakor. Szó esik arról is, hogy a nyugati országokban az ukrán győzelem elősegítésén túl örömmel látnák térdre kényszerítve Moszkvát, ez azonban Rácz András szerint soha nem jelentheti Oroszország nagyhatalmi státuszának végleges elvesztését: az atomfegyverei és az ENSZ Biztonsági Tanácsi állandó tagsága mindig az első ligába fogja sorolni az országot. A birodalmi ambícióit viszont évtizedekre le lehetne törni, legalábbis a Nyugat reménye szerint. Beszéltünk arról is, mennyi anyaországi magyar vehet részt a harcokban, és hogy mit mond el az ukrán politikai-katonai vezetés moráljáról, hogy a háború közepette a legmagasabb szintekig érnek a korrupciós botrányok Kijevben.